Afrikai, Malawi-tó
Származás: Afrika harmadik legnagyobb tava a Malawi-tó. Malawi területe 118480 km², ennek 20,6%-át a Malawi-tó foglalja el.Általában 8-10 cm-nél nem nőnek nagyobbra.
A természetben a legkülönfélébb színekben van jelen. A kereskedelemben a legkönnyebben a sárga szín terjedt el, ami épp ritka az élõhelyén. A bölcsõszájú halak családjába tartozik. Testalkata hosszúkás, karcsú.
A hím sosem hagyja nyugodni nõstényeit. Képesek percekig egymás farkát körkörösen üldözni. A yellow-ok nõstényei nem agresszívak, ellenben a hímek, hacsak tehetik üldözik egymást. Szája kicsinek mondható, melynek csúcsos formája van. Szép sárga színük sokunkat elcsábít. Talán a legtöbbünk által már tartott sügérek közé tartozik. Hímek és nõstények között nyilvánvaló színkülönbség nincs. A hímek fõleg a dominánsak, jellemzõi: kopoltyúrésze, has alatti úszói, hátúszójának szegélye mély fekete, farok alatti úszójukon ikrafolt látható. A nõstényeké sárga marad. Elõfordulnak torz, csúnya fejformájú, fakó vagy csíkos egyedek a hazai állományban, vélhetõen a beltenyészet miatt.
Lehetõleg kvarchomokot terítsünk aljzatként. Feltétlenül gondoskodjunk megfelelő búvóhelyekrõl, kövekkel, palából készült barlangokról, mert amúgy félénkek. Kedvelik a sötétebb, „félreesõ” zugokat.
Az akvárium megfelelõ szûrésérõl, mint a legtöbb fajnál gondoskodnunk kell (mechanikai-biológiai). Legalább kétszer-háromszor forgassa át a vízmennyiséget óránként.
Egy hímhez több 3-5 nõstényt tegyünk. Amennyiben csak ezt a fajt szeretnénk tartani egy akváriumban, nagyobb csapatot is bátran tarthatunk. Ebben az esetben a forgató nõstény ivadékait nem kell elkülönítenünk. A kifejlett példányok „általában” nem bántják az ivadékokat.
A kifejlett nagyobb egyedek szívesen fogyasztják a tonhalat, garnélát, vörös-fehér szúnyogokat, marhaszívet (mixek), spenótot, uborkát, granulátumot, lemezest, sárgadinnyét, planktont, vízibolhát, darált tengeri gyümölcsöt. Elmondhatjuk, hogy egy mindenevõ fajról van szó. Az ivadékokat naponta többször, szétmorzsolt lemezessel, darált granulátummal, szétnyomkodott tojássárgájával, keltett só-rákkal nevelhetjük
Bölcsõszájúak családjába tartozik. A csapatban levõ ivarérett nõstények (már 5-6 cm-tol), megbízhatóan forgatnak. Szaporítása nem okoz gondot. A forgató nõstény 25-32 nap elteltével (kb. kéthavonta forgatnak) kiköpi kicsinyeit, melyek már ekkor 0,3-0,5 cm-ek. A nõstény elsõ forgatásakor 5-8 ivadék kel a szájában, majd ez növekedhet akár 30-40 ivadékra is. Amivel eddig alátámasztást nyújthatok:A pár napos ivadékok halványsárga színûek, majd körülbelül az elsõ hét végére már kezd feketedni a hátúszójuk felsõ szegélye. Gyorsan növekednek, és igen falánkak. A két hónapos kicsik már kezdik játékosan (?) üldözni egymást.
Érdekesség:
elõszeretettel cipelik a tornyos csigákat, mintha a fuvaros szerepét töltenék be. Nem próbálják megenni (persze a kicsiket igen), inkább rámolgatják.
Egy hím:
Egy ikrákat forgatónőstény:
Ivadékok:
Forrás:http://www.cichlids.hu/articles/labi_caur.htm
|